Szili Katalin úgy vélte: a globalizáció manapság a jellegtelenség, a sematizmus hordozója, és ez váltja ki a közösségekben az önazonosság, az otthonosság érzése iránti igényt. Szerinte a rombolás veszélyeivel csak akkor tud szembenézni az emberiség, ha a közösséget megtartó értékeket helyezi előtérbe, ezeket erősíti. Megjegyezte: a magyarság létérdeke, hogy otthon érezze magát Európában, és ez csak erős identitástudattal történhet meg.
Felidézte: Kölcseyre nemcsak mint költőre, hanem mint a pozsonyi Országgyűlés Szatmár megyei követére (képviselőjére) is emlékezni kell, hiszen ő mind a Himnuszban, mind az országgyűlési felszólalásaiban a nemzet, az anyanyelvhasználat elkötelezettjeként szólalt meg.
A sződemeteri megemlékezésen Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke is részt vett és beszédet mondott.
Muzsnay Árpád, a szervező Szatmárnémeti Kölcsey-kör vezetője ahhoz kérte a magyar állam segítségét, hogy vásárolják meg, és tegyék látogathatóvá Kölcsey Ferenc szülőházát is, amelyben ma a helyi görögkatolikus plébánia működik.
A településen 2019-ben adták át a magyar állam támogatásával felépített Kölcsey-emlékházat a költő dédnagyanyja által építtetett református templom szomszédságában. Az épület földszintjén a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett be kiállítást, melynek egyik terme a szerzőt, másik a Himnuszt idézi. Az épület alagsorában 24 fő kiszolgálására alkalmas étkezdét, emeletén diákszállást alakítottak ki. A tavalyra tervezett 230 éves születési évfordulót a koronavírus-járvány miatt nem sikerült megtartani.
Kölcsey szülőfalujának ma mintegy negyven magyar lakosa van.
